2011. október 10., hétfő

Ez élet néha lent, néha fent. De legtöbbször lent van.~

Igen- Hétfő van és egyre jobban UTÁLOM a hétfőket. De lehet, hogy nem a hétfőkkel van a baj, hanem a velem?!
Mert hát még 2 hónapja se járok ebbe az új suliba de már meg volt az első síró görcsöm. Igen, bőgtem a sulimba. Akár mennyire is ciki nem tudtam visszatartani és nem is akartam. Mert teljesen kikészültem az osztálytól pontosabban a lányoktól. Tudom, hogy túlságosan érzékeny vagyok és mindent magamra veszek. De ezt most mindenki magára vette volna, hogy szarnak rád. Bemész reggel az osztályba, köszönsz HANGOSAN és basznak visszaköszönni?! Meg a padtársam mellől elküldenek engem a sarokba, hogy egyedül üljek?! Meg kérdezem, hogy kell kiszámolni ezt fizikából és akkor annyit mondanak, hogy ez tök könnyű mért nem tudod, majd ott hagynak?! Hát köszönöm szépen de én ezeket nem bírom.. mert én szeretet hiányos vagyok és szeretném már érezni hogy szeretnek valahol, mert itthon se kapom meg ( és ne mond azt, hogy de biztos.. mikor nem tudod, hogy én milyen helyzetbe vagyok ) és még az osztályba se.. És megszoktam, hogy csak úgy megöleltek meg puszit adtak eddig.. itt meg.. még egy hello-t se kapok reggelente.. szóval teljes kikészülés volt és lehet, hogy csak fiú barátaim lesznek, de még lehet azok se.. 
Ennyi.~ 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése