2011. november 1., kedd

Utálom a halottak napját.. mert ilyenkor végig kell mászni a temetőt ami elég nagy.. be kell mászni a bozótba mert már pár sírt.. nem is párat több tízezret ellepet minden és már erdő lett ott. De nem is ez a baj, hogy végig kell mászni hanem az.. hogy ott állok az Ő sírja előtt.. fogom a kezembe a virágot.. lerakom a sírjára... meggyújtom a mécsest és azt is lerakom.. és ott állok.. és nincs mellettem.. már többet nem fogja a kezem.. nem ölel meg.. nem csókol meg és ez annyira fáj.. de nem csak hallottak napján fáj ez.. csak.. akkor a holteste.. vagy maradványai elé kell állnom és akkor ott van előttem.. ott fekszik.. lent.. a földben és már nem lehet többet velem.. 
Olyan rossz érzés elveszteni szeretteinket.. jó tudom, egyszer mindenkinek meg kell halnia.. de annyira fájdalmas végig nézni szeretteink halálát.. : (((( és azokat elveszteni akiket a legjobban szeretsz. : (((( 
Főleg, ha úgy veszted el.. mint én.. azt akit akkor a legjobban szerettem.. miatta éltem.. miatta keltem föl reggel...miatta aludtam el, hogy majd holnap találkozunk.. mindent miatta csináltam.. és elvesztettem, nagy baromság miatt... szerintem akik ezt olvassák.. nem fogják elhinni, hogy ez tényleg megtörtént.. nem nagyon beszéltem erről eddig.. de annyira fáj már, hogy muszáj kiadnom.. 
Volt egy fiú meg egy lány.. borzalmasan szerették egymást és a legboldogabb pár voltak.. és a legszebb pár is.. egyszer a fiú épp a lányhoz tartott szeptember elseje volt. suli kezdés után indult meg a lányhoz.. leszállt a 168E buszról.. fülébe üvöltött a zene.. rálépett a sínekre, nem nézett körül és a száguldó vonat elvitte a túlvilágra.. 
és megint rám tört a sírás ez az.. nem elég, hogy ma kb. 6x bőgtem el magam... ha nem többször..
na m1. ez velem történt ez az én történetem.. így halt meg az én barátom nem szeretném tovább részletezni.. csak annyit mondok borzalmas volt átélni még most se tudtam teljesen feldolgozni és nem szeretném senkinek se ezt kívánni, hogy az ő mindene, a szerelme pont így haljon meg, hogy te otthon várod, hogy mindjárt jön, de már hiába minden nem tud jönni.. mert már meghalt.. és..ez benne a legfájdalmasabb.. és, mikor elé álltam.. sírja elé.. borzalmas volt.. borzalmas!!
De m1.. beszéljünk valami jobb dologról:
SEMMI SE JÖN NEKEM ÖSSZE! 
katasztrófa az életem._.' de lehetne rosszabb! Úgyhogy happy az élet.~ ._." vagy még sem. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése