Csak egy szó: Öngyilkosság

Túl sokszor mondtam azt, hogy öngyilkos akarok lenni.. Túl sokszor kínoztam ezzel a gondolattal magamat és másokat... Túl sokszor próbáltam megtenni.. Túl sokszor.. És 4-5 évbe telt, mire most rájöttem, hogy nem volna jó ötlet ha ezt meg is teszem.. Ez azért sok idő.. egy tininek biztosan.. Ezekben az években persze mindig volt olyan szakaszom, mikor azt mondtam, hogy igen.. jobb, hogy így döntöttem, de valahogy mindig visszaestem és újra arra gondoltam, hogy most viszont meg kéne tennem... És most érkeztem el arra a pontra, hogy rájöttem a dolgokra.. rájöttem, hogy mi lenne, ha hirtelen eltűnnék.. erre egy könyv ébresztett rá.. mióta elolvastam.. a legtöbb dolgot máshogy látom és felnyitotta a szememet pár dologban.. Az élet egy ajándék.. és ha ezt visszautasítjuk mivel lesz jobb? Semmivel! Megfutamodunk.. elmenekülünk a problémáink elől.. Nem lenne jobb azt mondani, hogy sikerült.. megküzdöttem a bajaimmal, legyőztem őket.. De sokkal jobb lenne.. És még is.. rengetegen csinálják ezt.. Rengetegen ölik meg magukat.. Mindenki legalább egyszer elgondolkozik rajta.. végig fut mindenki agyán egyszer ez.. de van aki túl gyenge és ez a gondolat egyre többször és többször jut az eszébe... és akik nem kapnak segítséget, vagy nem kezdenek egy kis hullám miatt észhez térni azoknak a történetük sajnos szomorúan végződik.. és akármit gondolnak az utolsó pillanatban, hogy akkor boldogok.. mélyen belül tudják majd, hogy nem azok és feladták az életet anélkül, hogy megpróbáltak volna küzdeni...

Csak gondolj bele mi lenne ha eltűnnél.. Nézd most úgy a dolgokat, hogy holnap reggeltől már nem vagy az élők között.. Reggel édesanyád/édesapád a szobádba menet holtan talál rád.. Gondolj bele, hogy ott ül az ágyad mellett és a legnagyobb sokkot kapva sikítva rogy össze előtted és csak zokog és zokog.. Lehet, hogy mindennap kiabált veled.. lehet, hogy már évek óta egy jó szót nem kaptál tőle.. és lehet, hogy elmondja neked mindig, hogy miért születtél meg.. De tudnod kell, hogy nem gondolják komolyan.. belül.. szeretnek téged nagyon is.. és soha.. de soha nem akarnák, hogy meghalj.. soha! Mi egy szülő rémálma? Túl élni a gyermekét... És lehet, hogy most mindenkiben megfogalmazódnak azok az esetek, mikor a gyereküket egy otthonba teszik, vagy csak az egyik szülő hagyja el őket.. és akkor ők tuti nem szeretik a gyereküket.. de ez sem igaz.. szeretik.. mélyen belül szeretik.. de lehet, hogy még maguknak sem vallják ezt be.. és az évek múltán mindent megtennének azért, hogy a gyerekük mellettük legyen.. ez a szülői ösztön.. 

Mikor az iskoládba eljut a hír.. az osztályfőnököd magát hibáztatva, értetlen arccal hallgatja végig a hírt.. Mert mint felnőtt és mint a Te osztályfőnököd észre vehette volna a jeleket.. És lehet, hogy sírva ül le az íróasztalához miközben a fejét fogja, ugyan azokat a szavakat ismételve.. 'Miért nem tettem semmit?' Lehet, hogy te többet már nem láthatod.. de te örökre ott maradsz a gondolataiban.. bűntudatot keltve, hogy nem figyelt rád eléggé és nem segített neked mikor kellett... 

A következő órákban a tanáraid már mind tudják mi történt veled, hogy nem fognak többé a padba ülve látni téged az órájukon.. Azt mondod, hogy a tanáraid is közre játszottak ebben? Miért, mit tettek? Dolgozatot írattak veled? Felelni hívtak ki? Megmondták neked, hogy tanulj? Ez a dolguk! Kiabáltak veled? Láttad rajtuk, hogy nem bírnak téged? Megmondták neked, hogy miért nem mész el a suliból? Igen.. ezt lehet, hogy nem kellett volna.. De nem szerethet téged mindenki.. nincs ilyen, hogy valakit mindenki szeret.. És vannak olyan emberek akik mindenkit utálnak.. akkor veled sem fognak kedvesen bánni.. Sajnos az emberek ilyenek.. de ez csak egy apró kifogás volt, hogy megtedd.. Ahogy meghallják a hírt... Magukba zuhannak.. és mint ahogy mindenki ők is magukat fogják okolni.. lehet, hogy jogosan, de sokan nem.. és ezzel neked mivel lesz jobb, hogy egész további életükön át kísérteni fogod őket, eme szörnyű hírrel.. ilyen bosszút akartál? Ilyet? Ennél jobbat is kitalálhattál volna.. Megmutatni nekik, hogy te igenis jó vagy és bármit elérhetsz! Nincs ennél jobb bosszú, mint megcáfolni azt, amit rólad mondtak... 

Lassan eléri a történeted az osztályodat is.. A fiú aki mindig piszkált téged.. A lány aki pletykákat terjesztett rólad.. A másik osztálytársad aki mindig gúnyt űződ belőled.. És a legjobb barátaid.. mind.. földbe gyökereznek mikor szembesülnek a ténnyel, hogy te nem fogsz többet besétálni az osztályterembe.. Lehet, hogy nem kedvelt mindenki, sőt volt aki ténylegesen bántott.. De nem így kell megoldani.. Van más módszer.. közölni velük, hogy ez mekkora hatással van az emberekre, amiket ők csinálnak.. és nem így közölni, hogy rájönnek, lehet ők okozták a halálodat.. Igen volt hozzá némi közük.. de hidd el, hogy 80%ékban ilyenkor te lennél a hibás.. te! 

Mikor már mindenki tudja az iskolába, hogy nem látnak itt többé sőt sehol sem.. A nap feketébe burkolózik és a legtöbb ember kedve az iskolából elszáll.. Mindenkit nyomasztani fog ez a hír.. és nagy hatással lesz az ő életükre.. Megváltoztatod őket ezzel.. És nem a legjobb irányba..

Estére, de másnapra már biztosan mindenki tudja, hogy végeztél magaddal.. A temetést elkezdik szervezni, de felfogni még senki sem képes, hogy nem fognak tudni téged többé megölelni, nem fognak téged többi mosolyogni látni.. és nem fognak tőled többet semmit sem hallani.. 

A legjobb barátaid éjszakánként sírva fognak elaludni, hogy mikor szükséged volt rájuk, akkor miért nem kiáltották segítségért, miért hagytad, hogy az életednek csak így vége legyen.. Nem fogják érteni miért tetted ezt.. Aztán szépen végig gondolva az eseményeket.. Észre veszik a kis jeleket amiket elszórtál az úton és ők nem figyeltek eléggé, vagy te adtál túl kicsi jeleket, de a várva várt segítség nem érkezett meg... 

Lehet, hogy a búcsú leveledben minden szerettedtől bocsánatot kérsz, hogy így távoztál.. De ezzel jobb lesz? Megbocsájtanak neked? Vagy megbocsájtanak maguknak? Nem. Soha nem fognak. Haragudni fognak rád, hogy kiontottad az életedet.. és haragudni fognak magukra, hogy semmit sem tettek az ellen, hogy ne csináld meg..

Jó érzés lenne a halálod után látni zokogni a szüleidet a sírod felett, a legjobb barátaidat ahogy virágod raknak a sírodra? Jó érzés lenne látni, hogy az iskolán ott lobog a fekete zászló, hogy a padodon ott égnek a mécsesek és ha az osztályod csak ránéz könnybe lábad a szemük? Miért akarnál nekik ekkora fájdalmat okozni, ami örökre megmarad..? Mivel lenne jobb? Mivel? Mert szerintem semmivel sem. Azok a szavak amik elakartak hozzád jutni, de nem jutottak el, mert féltek elmenni hozzád.. Vallomások.. Rengeteg vallomás fogalmazódik meg ilyenkor az emberben.. annyi ki nem mondott szó.. De annyi.. és már nem fogják tudni úgy elmondani neked, hogy válaszolj is rá.. Lehet, hogy a világ leghelyesebb sráca/legszebb lánya közölné veled, hogy évek óta a te szemeidet tartja a legszebbnek a világon és, hogy azóta szerelmes beléd, mióta meglátott a folyosón.. Lehet, hogy a szüleid álmaid ajándékát adták volna neked a közelgő szülinapodra.. És lehet, hogy a barátaid most akartak téged meglepni valamivel... És te ezekben már akkor nem fogsz részt venni.. Nem lesz táborod... Nem lesz több közös evés a családdal.. Nem fogsz többet az iskola folyosón végig futni.. Nem lesz több randid.. Nem lesz több szülinapi bulid.. Nem lesznek új barátaid.. Nem fogod megvalósítani az álmaidat.. Nem fogod megtudni ki melletted élnéd le az életedet.. Nem fogsz több emléket átélni.. Nem lesz többé semmid sem..

Lehet, hogy a legdurvább dolgokat élted át, szakítottak veled, elhagyott téged mindenki, a családod teljesen katasztrófa, a tanaráid utálnak téged.. mindenki azt gondolja rólad, hogy csúnya vagy... nincsenek barátaid.. meghalt valakid vagy nem látod semmi értelmét az életednek, de ezek nem okok arra, hogy ne légy képes tovább élni. Igen, mindig lesznek rossz dolgok az életbe és nem csak szép emlékeid lesznek, de a jó nem létezik a rossz nélkül... És a rossz mögött mindig ott van a jó.. De ha te csak a rosszakat veszed észre, akkor nem fogod soha se meglátni a jó dolgokat.. lehet, hogy néha picik, de egy idő után nagyok lesznek, csak jól kell ezekhez a dolgokhoz hozzá állni..Kijavítani a hibákat.. Legyűrni a rosszat.. Túllépni a problémákon.. Erősnek kell lenni.. rettentően erősnek és ha egyedül nem megy akkor segítséget kérni.. Mond ki.. Ordíts csak, hogy szeretetre van szükséged! És hidd el, hogy fogsz választ kapni.. Lehet, hogy a szüleid beíratnak a város legjobb orvosához amit nem azért fognak tenni, mert nem szeretnek, hanem azért, mert félnek attól, hogy ő nem tudnának segíteni a helyzeten... Lehet, hogy a barátaid azt gondolják, hogy hülyeség ha ilyet gondolsz.. de belül csak azt akarják maguknak mondani ezzel, hogy remélik csak viccből mondtad ezt.. 

Szóval kérlek.. vegyél egy nagy levegőt.. és gondold végig milyen érzés lenne azoknak az embereknek, akik szeretnek téged látni téged holtan.. gondold végig milyen lenne a világ nélküled.. és gondold végig milyen lenne ha nem élhetnél tovább.. Én ezt tettem és sikerült... Rájöttem, hogy még gondolni sem szabad ilyenre, mert ezzel nem fogok magamnak jót csinálni, csak másoknak fogok fájdalmat okozni.. a legnagyobb fájdalmat.

/Nem mentem bele túl részletesen, mert nem mertem.. így is lesznek olyanok biztosan, akik belekötnek(ha olvassa valaki a blogom), de ha lehet mindenki gondolja ezt végig..túl sok barátom gondolkozik ilyenen és nem szeretnék a temetésükre elmenni vagy a kórházba futni hozzájuk, hogy elmondják nekem az utolsó mondandójukat.../